Ökolábnyom minima
Amit bárki, bárhol, bármikor...
Milliószor látjuk-halljuk, micsoda károkat okoz az ember a természeti környezetében. Pazaroljuk a vizet, szennyezzük a levegőt, tonnaszámra vesszük a műanyagot, ami aztán elbomlás hiányában borzalmas szövetként rétegződik a fejünk tetejére lassan. Igen, mindezt a legtöbben tudjuk. De érdemes beszélni azokról a dolgokról is, amikről egyébként egyre gyakrabban is esik szó mindenféle platformon, ám mégsem annyira szembetűnőek.
Például:
Aki szedi a kávéültetvényen a kávészemeket, amikből aztán elkészítjük és elkortyoljuk a napi koffeinlevesünket, mennyit keresnek és milyen körülmények között dolgoznak?
Akik a H&M-ben vagy másutt megvásárolt ruháinkat készítik, mennyit keresnek és milyen életmódot kényszerülnek folytatni?
A tálcás marhahús, vagy a literes tej, amit a szupermarket polcáról emelünk le, honnan jön? Hol és hogyan tartják az állatokat? Mivel etetik őket?
Mi lesz azzal a szelektíven gyűjtött szeméttel, amit rossz konténerbe dobtunk be? Kiválogatják?
Ezek mind olyan kérdések, amelyek a mindennapi élethez és a mindennapos környezetszennyezési mennyiségünkhöz kapcsolódnak. És valóban, honnan és hogyan lehet ezekre a kérdésekre valós, autentikus választ kapni? A legjobb talán az lenne, ha már kisiskolás vagy óvodás szinten rendszeresen kapna ezekről a dolgokról információt a csemete, hogy aztán tudatos felnőtté válhasson, aki gondosan mérlegel, mielőtt fogyasztói döntéseket hozna.
Én a magam részéről úgy gondolom, függetlenül attól, hogy a fenti kérdésekről ki mennyit tud, van néhány alapvető dolog, amit mind megtehetünk egy tisztább világért.
Minimalizáljuk a műanyag használatot. Vegyünk tartós palackot, hanyagoljuk a flakonos ásványvizet (igyunk helyette csapvizet - kancsóban egy óra alatt kipárolog belőle minden, ami szem-szájnak kevésbé ingere és kifejezetten finom lesz), vásárláskor használjunk szövettáskát vagy kosarat és olyan termékeket vegyünk, amiknek kevés és lehetőség szerint újrahasznosítható a csomagolása. Említésre méltók a csomagolásmentes boltok - már Budapesten, sőt Debrecenben is nyílt ilyen-, ahol feltölthetjük üveg tartályainkat mindenféle földi jóval anélkül, hogy bármilyen hulladékot termelnénk a bevásárlás során.
Gyűjtsük szelektíven a szemetet. Sokak számára ez még mindig nem alap, pedig gyakorlatilag ez a legkevesebb, amit mindenki és bárki megtehet. Vérzik a szívem, ha valamilyen okból kifolyólag műanyagot kell épp kidobnom az utcán és sehol se látok szelektív gyűjtőt. Minden sarokra tetetnék! Szlovéniában a háztáji komposztláda minden otthon tartozéka. Emellett minden háznál 2 kuka található, egy a kommunális szemétnek, egy pedig a komposztálható, de a ház körül nem szívesen elhelyezett hulladéknak (pl. nyers húsmaradékok, ételmaradék, használt zsebkendő stb.) Ja és persze nem elég a szeparált gyűjtés. Tapossuk is laposra. :) Rengeteg hasznos infó és a gyűjtés szabályai itt.
Keressük a lehetőséget a házi újrahasznosításra. Pl. a befőttes üvegből, vagy a hullámkartonból, használt csomagolópapírokból vagy újságpapírból kiváló dekoráció készíthető. Ha meguntuk az egyiket, könnyen átalakíthatjuk más stílusúvá. Én egy éve mást se csinálok, mint mérlegelem kidobás előtt, mi az, amiből még lehet valami szép és ízléses dekoráció. A kedvenc példám: buszmegálló betört üvegének kocka-szerű szilánkjai reprezentálták a jeget a tavalyi téli dekorációkon. Nagyon szép volt. Viszont mint a fenti linken olvasom, rosszul tettem, hogy a leszedegetett darabokat az üveg szelektívbe dobtam, mert a hulladékudvarban lett volna a helye. Most már ezt is tudjuk, és legközelebb nem hibázunk!
4-től felfelé már olyan dolgok szerepelnek a listában, amik némi utánajárást, extra odafigyelést, esetleg plusz ráfordítást igényelnek, így ezek a pontok nem szerepelnek az alap öko package-ben, amit tényleg mindenki felkaphat a hátára. Persze a felsoroltak a legtöbb nyugati országban már elég elterjedtek, és szerencsére Magyarországon is kezdenek általánossá válni hála a figyelemfelkeltő kampányoknak, civil szervezeteknek és fenntartható vállalkozásoknak.
