Egy kérdés mind fölött - megválaszolatlanul

A művészetoktatásnak, művészképzésnek feltételezem, szemléletformáló szerepe van amellett, hogy technikai, módszertani ismereteket közvetít. De egy festmény valóban attól érdekes, hogy milyen ecsethasználattal készült? Bizonyos körülmények között nyilván lehet így, de ez nekem túl csupasz. Mitől művészet a barokk portréfestészet? Mitől művész az operaénekes, vagy akár a zongorista? Mindketten egy valaki más által megkomponált művészeti alkotást adnak elő meghatározott módon. Miért a balerina a művésznő és nem a koreográfus?

Azt, hogy mondjuk Picasso, vagy Dalí mitől művészek, könnyebben meg tudom válaszolni. Attól, hogy egy gondolatot, egy érzést, egy benyomást egy különleges és erőteljes keretbe foglalnak, olyan keretbe, amire mindenki reagál, belőle mindenki megért valamit (bár igaz, a mindenki itt is kérdés...biztosan van, aki a barokk képekre jobban rezonál). Ugyanez igaz a zeneszerzőkre is, rájuk pláne, mert a zenére tényleg mindenki reagál.

Ott van a (nekem) másik kategória, Vasarely vagy Andy Warhol, akik az ábrázolás különleges koncepcióját találták ki és valósították meg. "Ez bárkinek eszébe juthatott volna - de nem jutott". Ők ettől különlegesek. Kreatív művészek.

Tudom, csak a modern művészek közül válogattam, de mit tegyek, ha ezeket (talán) jobban értem (vagy ezt sem)?! Egyetlen műfaj vagy kor fölött sem török pálcát, csak nem látom mindenütt a közös nevezőt. Ami az előadóművészeti ágat illeti, na ott tényleg bajban vagyok. Mert egy operaénekes esetében valóban csak arra tudok gondolni, hogy ő attól művész, hogy van egy jó adottsága, amit kellő tanulással és gyakorlással kimunkált. Ugyanez igaz a zongoraművészre. Az előadás során viszont megmutatkozik az a "valami", ami miatt mondjuk zseniálisak Picasso képei. De annak a valaminek nincsen köze a technikai tudáshoz, mert az a valami érzelmekből fakad. És azokat tanítják a zeneművészetin?

Én tehát nem értem, hogy a művész mitől művész, a művészet mitől művészet, ki dönti el, hogy ki művész és mi művészet, és annak, aki eldönti, ki szavatolja a rátermettségét és milyen alapon.

De az eddigi, valószínűleg igen csekélyke tapasztalataim alapján szerintem ma azt gondoljuk/ják művésznek, aki képes lenne egy adott produktumot bármikor újra ugyanolyan minőségben előállítani, mert technikai felkészültsége és tudása engedi. E szerint a művészet tudomány? Olyasmi, aminek vannak általánosan elfogadott szabályai? A legnagyobbak aligha követték az ilyen szabályokat... Nem?

Szerintem: a művészet az emberi lények elidegeníthetetlen joga és tevékenysége. Mindenki művészkedik és képes alkotni, mivel az alkotás bármely formában érzelemközvetítés.

Tehát ha én írok egy mesét, aminek a főszereplőjét a kutyámról mintáztam, akkor az tele lesz érzelemmel.

Ha írok egy blogbejegyzést az EVS félévemről, akkor az tele lesz érzelemmel.

Ha rajzolok valamit, amit a szerelem ihletett, akkor az tele lesz érzelemmel.

Tehát számomra ez mind művészet. Alkotásra fel!

#művészet #Dalí #Vasarely #érzelemközvetítés #előadóművészet #ábrázolás